pontiras.html
A Braille-rs, ms nven pontrs, a vakok szmra kszlt s ltaluk hasznlt, ltalnosan elfogadott rsrendszer. Minden jel a papr skjbl kiemelked hat pont kombincija. A Braille-jeleket sorokban nyomjk a paprba, s gy olvassk, hogy az ujjukat knnyedn vgigvezetik a sorokon. Ezt a specilis technikt alkalmaz bct a francia Louis Braille tallta ki 1821-ben a vak emberek szmra. Segtsgvel lehetv vlt a vakok szmra is az rs s olvass elsajttsa.
Klnleges Braille-jelek, illetve jelmdostsok lteznek a kottarsra, a gyorsrsra s persze a vilg legtbb nyelvre, tovbb ma mr olyan hatbillentys rgpek is vannak, melyeken egy-egy billenty a Braille-fle hatpontos jel egy-egy pontjnak felel meg.

alkalmazasok.html
Pontrgp
Tjkoztat szveg a gygyszer dobozn
Jtk vak s ltssrlt gyermekeknek

braille.html
A pontnak mint rselemnek a felfedezse egy francia tzrtiszt, Charles Barbier szzados nevhez fzdik. 1819-ben kidolgozta "jszakai rs" mdszert azzal a cllal, hogy a katonk sttben is kpesek legyenek rsos parancsokat kzlni egymssal. Barbier a betket tblzatba foglalva adta meg 6-6 oszlopban. Rendszere gy 36 hangot jellt.
Ezt a pontrendszert Louis Braille (1809-1852), a prizsi Vakok Intzetnek tantja fejlesztette tovbb.
1809-ben szletett Prizs kzelben.
Braille 1812-ben, hromvesen vakult meg. Apja szjgyrt mhelyben a szerszmokkal jtszott, amikor egy r megcsszott s az egyik szembe frdott. Szemgyulladst kapott s ettl mindkt szemre elvesztette ltst. Ennek ellenre kivlan megtanult orgonn s cselln jtszani. 
1819-ben sztndjasknt kerlt Prizsba a Vak Gyermekek Nemzeti Intzetbe, ahova nhny vvel ksbb Charles Barbier is elltogatott, hogy bemutassa rsrendszert. A katonai vakrs azonnal felkeltette az akkor 15 ves Braille rdekldst. Mg abban az vben kidolgozta a Barbier-fle rs (kartonlemezre nyomott dombortott pontok) mdostott vltozatt, amellyel a vilgtalanok ignyeinek megfelelen, egyszer szerkezettel lehetett rni. Ksbb a hat pontot klnbz kombincikban alkalmaz rendszert zenei hangok lejegyzsre is alkalmass tette. 
rsrendszert elszr 1829-ben publiklta, majd annak kidolgozottabb vltozatt 1837-ben tette kzz. Br rendszert diktrsai azonnal elfogadtk s hasznltk, szlesebb krben sokkal lassabban terjedt el. Jellemz, hogy sajt iskolja, ahol 1826-tl pedaggusknt dolgozott, csak halla utn kt vvel, 1854-ben vezette be a Braille-rs oktatst.
Angol nyelvterleten 1932-ben vettk t az rsrendszert, Magyarorszgon viszont mr 1890 krl hasznlni kezdtk. 
Louis Braille 1852-ben hunyt el tuberkulzisban.
